2015. február 1., vasárnap

Prológus

Egy bárszéken ültem és nagyban flörtöltem egy pasival aki folyamatosan a dekoltázsomba bámult. Még egyszer körbenéztem a bárban, hogy megbizonyosodjak róla, nincs -e ott ő. Biztos késik - gondoltam. - Azt hiszik jó egy nőt megvárakoztatni. Ahhh!!! Fenéket! Én kifejezetten dühös leszek, ha egy férfi megvárakoztat.
- Hé, cukorfalat! - kezdett bele, a fickó akivel idáig flörtöltem. - Nem lenned kedved eljönni ve...
- Sajnálom. - szakítottam félbe mondandóját. - Várok valakit.
Újra próbálkozott.
- Ó, ne már a pasi biztos egy seggfej, hogy ennyi ideig megvárakoztatott. Inkább gyere...
- Mennem kell. - mondtam miközben leugrottam a bárszékről és felkaptam a táskámat. - De jó volt beszélgetni.
Újra az ajtó előtt álló férfira néztem. Kb. 30-as évei elején járhatott, göndör barna haja és magabiztos mosolya volt.
- Khm... Elnézést. Maga Brian Rodrick? - kocogtattam meg a vállát miután odaértem.
Hátrafordult és végignézett rajtam, majd az arcomon állapodott meg a tekintete.
- Igen én vagyok. - kezet nyújtott. - Maga pedig biztosan Cassidy Taylor.
- Igen. - kezet ráztam vele csábosan rámosolyogtam. - Elmehetnénk valami csendesebb helyre tárgyalni?
- Persze. - tekintete a mellemre eset, majd visszanézett az arcomra és elmosolyodott. - Menjünk el hozzám nem lakom messze innen. Egyébként gyönyörűen néz ki.
- Köszönöm. - mondtam miközben végigsimítottam halványlila ruhámon. - Akkor induljunk.
- Rendben. A bár előtt parkolok.
Követtem Briant a táncoló tömegen keresztül. Az ajtóhoz érve biccentett a biztonsági őrnek aztán kiment. Felzárkóztam mögötte, majd egy pillanattal később belöktem őt a kocsikhoz. Ő sem maradt tétlen, azonnal a falhoz szorított és száját a számra tapasztotta. Visszacsókoltam, aztán felfedező útra indultam a testén. Ő egy percre abbahagyta a szám csókolását, s a nyakamat kezdte el kényeztetni. Hozzádörgölőztem mire hirtelen felegyenesedett. Elengedett, hátralépett és rám nézett.
- Te ribanc. - vicsorgott, aztán rám vetette magát. Nem ért felkészületlenül a támadás, szóval gyorsan kitértem. Bevittem  neki egy jobb horgot. Az orrához kapott amiből vér folydogált.
- Hogy a.... Ezért megöllek. - mondta, aztán megütött. Csillagokat láttam. Basszus, nem gondoltam volna, hogy meg fog ütni. Még mielőtt én is visszaüthettem volna, gyorsan kikaszálta a lábaimat alólam és futásnak eredt. Oké, oké Cassidy gyerünk felállni el kell kapnod! Még mindig kicsit kótyagosan felálltam és én is futásnak eredtem abba az irányba amerre Brian is futott. Épp két kocsi között szlalomoztam amikor zajt hallottam magam mögül. Hátra pördültem és felemeltem a fegyverem amit az imént vettem elő.
- FBI! - kiáltottam.
- CIA! - ő is felkiáltott. Mindketten felmutattuk a jelvényünket, aztán elképedve egymásra néztünk. - Hogy a ku....
- Mi a fra.... - kezdte el.
- Szóval te kém vagy. - pillantottam arcára. A száját keskeny vonallá húzta, majd keserűen elmosolyodott és felnézett.
- Igen. - szólalt meg. - És te is.

2015. január 31., szombat

Szereplők

Cassidy Taylor
Simon Fisher

Matt Evans

Emily Becker
Charlotte Prichard